Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

Megjelent az ÁLLATVILÁG magazin
2017. május-júniusi száma



Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás

Az aktuális szám tartalmából


Párducok és turisták

Cikkünk szerzője, dr. Bankovics Attila bemutatja, miképp élhet együtt a természet és a turisták hada.

Srí Lanka híres teaültetvényei ma is ott zöldellnek rendezett soraikkal a magas hegyhátakon, bár értékük és hírnevük már nem a régi. Miattuk irtották ki az esőerdők nagy részét még az angol gyarmati időkben. Alig maradt fenn némi természetes vegetáció, ám ahol mégis megmaradt valamennyi, ott nemzeti parkokat, rezervátumokat létesítettek. E védett területek ritka állatokat rejtenek: különleges madarakat, majmokat, elefántokat, sőt párducokat is...


Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Egyszervolt kisemlősök

Dr. Németh Attila a hazai sztyeppék ritka vagy már kipusztult kisemlőseit mutatja be.

Az ember tájátalakító tevékenysége előtt hazánk területének közel felét nyílt élőhelyek, sztyeppék és erdős-sztyeppék borították, azonban szinte minden más ökoszisztémánál nagyobb arányban estek áldozatul az emberi terjeszkedésnek. Napjainkban döntően művelt területeket találunk az egykor végtelenbe nyúló füves rónák helyén. Ugyanakkor e különleges ökoszisztéma egyedülálló kisemlős-közösséget tartott fenn. A közösség több képviselőjével még ma is találkozhatunk, bár vészesen ritkulnak és legtöbbjük fokozottan védett, három fajuk pedig már évezredekkel ezelőtt kihalt a Kárpát-medencéből...


Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Entomofágia – vagyis együnk-e rovart?

dr. Hangay György írása

Világszerte kezd "divatba jönni" a rovarevés, illetve nemzetközi nevén az entomophagy, azaz entomofágia.  A rovarfogyasztást valószínűleg még "majomkorunkból" hoztuk magunkkal, hiszen a főemlősök többsége ma is örömmel csemegézik efféle kosztot; egy jó zsíros hernyó vagy kövér bogár bizony finom falat lehet. Majomszerű ősünknek pedig a többi ízeltlábú legtöbbje is egész jónak tűnt, megette őket is, ha sikerült belőlük egypárat fognia. Ma pedig az emberi túlnépesedés miatt kell egyre újabb és újabb fehérjeforrások után kutatni...


Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


50 éve hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond

Küzdelmes életútját dr. Korsós Zoltán eleveníti fel.

Ötven évvel ezelőtt, 1967. április 24-én hunyta le végleg szemét a híres vadászíró (vagy inkább író vadász?), Széchenyi Zsigmond. 22 évvel a nagy világégés után, de ez alatt a bő két évtized alatt sem tört meg életkedve, nem vesztette el azt a reményét, hogy szenvedélye és szenvedélyének átadása mások számára is hasznos lehet. Újrakezdte az életet, amelyben felesége is hű segítője lett, megírta önéletrajzi könyveit, és "gróf elvtársként" még kétszer eljutott Afrikába, hogy az 1956-ban a Nemzeti Múzeum épületében elpusztult Afrika-kiállítás anyagát pótolja.


Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Macskajaj, kutyabaj

A kóbor macskák és kóbor kutyák természet- és állatvédelmi vonatkozásairól íródott Kovács Zsolt cikke.

A félszabadon tartott vagy kóbor állatként jelen lévő megbecsülhetetlen számú macska sajnos azt jelzi, hogy hazánkban a fejlettebb országokhoz képest a valós állatvédelem még gyermekcipőben jár. Nálunk a macskákat többnyire nem tenyésztik, hanem a nőstényeknek egyszerűen megszületnek a kölykeik, melyeket aztán az "állatbarát" gazdik vagy továbbajándékoznak, vagy hagynak félvadon felnőni. Holott mindez egy nem különösebben költséges műtéttel, az ivartalanítással orvosolható lenne. A milliónyi macska pedig komoly veszélyt jelent a madarakra, kisemlősökre, kétéltűekre-hüllőkre...


Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás