Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

2015. november-december, II. évfolyam 6. szám


Állatvilág 2015/6 - Állatvilág magazin

Megjelent az ÁLLATVILÁG
ismeretterjesztő magazin!


Tartalom:

Állatok és emberek - együttélés a vásosban • Magyarországon pihennek – Darvak itthon és a nagyvilágban • Téli lepkék szárnyak nélkül • Bébiboom Debrecenben • Szerethető-e a hiéna? • Seychelle-szigetek 2. rész – Az óriásteknősök hazájában • Carl von Linné, az állatkertész • Tartsunk fürjet! • Szecsuáni takin a Nagysziklán • A madarak művésze volt – William T. Cooper • „Holtából támadt fel” – Az éjszakai papagáj • Hírek a Budapesti Állatkertből, a Természettudományi múzeumból és a nagyvilágból • Könyv- és programajánló

Keresse az újságárusoknál!

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben

PDF

Archív kiadvány PDF formátumban: allatvilag-2015-6.pdf


Magyarországon pihennek - Állatvilág magazin

Magyarországon pihennek

Selmeczi Kovács Ádám

...2015-ben végre megtört a jég: az egykori utolsó fészkelőhelyhez hasonlóan a Dunántúlon, de most Veszprém megyében, a Marcal-völgy egyik védett mocsárrétjén találta meg és fotózta le a kéttojásos fészekaljat Kaufman Gábor. A költés tényét a szerencsés megfigyelő közölte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi szakembereivel, így a terület szükséges nyugalma biztosítható volt, mely a sikeres költés záloga....
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Állatok és emberek - Együttélés a városban - Állatvilág magazin

Állatok és emberek - Együttélés a városban

Heltai Miklós

Az emberiség káros hatása a természetes élőhelyekre és életközösségekre régóta ismert. Emiatt egyre
több faj tűnik el, vagy sodródik a kihalás felé. Az általános közvélekedés szerint csak a legkülönbözőbb
védelmi programoknak köszönhető egy-egy faj fennmaradása. E felfogás azonban nem veszi
figyelembe a természetes alkalmazkodóképesség fontosságát, sem azt, hogy az alkalmazkodásra képes
fajok az ember által uralt környezetben akár a tömeges elszaporodásra is képesek...
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Carl von Linné, az állatkertész - Állatvilág magazin

Carl von Linné, az állatkertész

Kovács László

...Visszatérve Linné rendszertanához: ő faj, nem és osztály szerint sorolta külön az élővilág általa ismert tagjait. Szisztematikájában az akkori svéd hadsereg felépítését vette alapul. Ez ugyan nem volt teljesen új, hisz az ókorban pl. Arisztotelész, Linné kortársaként pedig a francia Georges-Louis Leclerc de Buffon szintén kidolgozott és használt valami hasonlót, ám azok kevésbé voltak logikusak és egyszerűek. A svéd tudós oly alaposan kidolgozta saját rendszerét, hogy – igaz, módosításokkal – lassan már háromszáz esztendeje azt használjuk...
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Hasznot hajtó díszmadarak - tartsunk fürjet! - Állatvilág magazin

Hasznot hajtó díszmadarak - tartsunk fürjet!

Dr. Tóth Zsigmond

...A fürjekre jellemző a tartós párkapcsolat létesítése, ám kimondható, hogy sok más madárcsoporttal ellentétben, itt a hímek a hűségesebbek. Rendszerint a nőstény kotlik, s egyes copfosfürjeknél a tyúk szerepét – ha azt egy másik kakas elcsábítja, vagy történetesen ragadozó áldozata lesz – az eredeti kakas veszi át, ő melengeti tovább a tojásokat. De ha a világ legkisebb fácánféléje, a kínai törpefürj (Excalfactoria chinensis) tenyésztésére vállalkozunk, mi magunk is megfigyelhetjük a hím önfeláldozó viselkedését...
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Téli lepkék szárnyak nélkül - Állatvilág magazin

Téli lepkék szárnyak nélkül

Vojnits András

..Náluk jóval nagyobb és roppant változatos a nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria), legalábbis, ami a hímeket illeti. Nőstényein akkor sem igen fedezhetünk fel szárnyat, ha jó a szemünk. A valamivel kisebb aranysárga téliaraszoló (Agriopis aurantiaria) hímje hasonló rajzolatú,nőstényének viszont van szabad szemmel jól látható szárnycsökevénye. E fajok – és néhány társuk – rendszerint késő ősztől decemberig vagy akár januárig repülnek, illetve mászkálnak...
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Szerethető a hiéna? - Állatvilág magazin

Szerethető a hiéna?

Endrédi Lajos

...Egyes feltételezések szerint az emberelődök egyik fő fehérjeforrása a döghús lehetett, s az érte folytatott harc a ragadozókkal szemben jelentős mértékben hozzájárult kommunikációnk és szociális készségeink fejlődéséhez. Egy-egy ilyen küzdelem lefolyására jó példát adnak az oroszlánok és a foltos hiénák összecsapásai a tetemek körül, hiszen sokszor vérre menő küzdelmet vívnak a zsákmányért...
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Seychelle-szigetek – Egy más világ 2. rész - Állatvilág magazin

Seychelle-szigetek – Egy más világ 2. rész

Ilycsin Zsuzsa és Ilycsin László

...Egy régi helyi szokás szerint, ha egy családban leánygyermek született, kisbaba korában óriásteknőst vettek neki, amelyet évekig tartottak háziállatként, egészen addig, míg a lány férjhez nem ment. Ekkor aztán a násznép jóízűen elfogyasztotta szegény párát. Napjainkra a szóban forgó népszokás már szerencsére kiment a divatból....
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


„Holtából támadt fel”- Az éjszakai papagáj - Állatvilág magazin

„Holtából támadt fel”- Az éjszakai papagáj

Dr. Hangay György

...Jellemzően az akkori korszellemre, a fő cél a kitömésre szánt példányok gyűjtése volt, s nem a ritkán látott papagáj életmódjának tanulmányozása. Így aztán nem is sikerült sokat megtudni a rejtelmes madárról. A XX. század elején az ornitológusok egyre inkább hitték, hogy kipusztult. Az utolsó példányt1912-ben gyűjtötték be...
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben