Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ
2017. szeptember-október, IV. évfolyam 5. szám
Megjelent az ÁLLATVILÁG magazin
2017. szeptember-októberi száma
- Az esőerdők ékszerei - a nyílméregbékák megkapó világa
- Harc a Mhorr gazella megmentéséért
- Segítség a vadállatoknak - állatkerti állatmentők
- A patkányok visszatértek
- Tüskevár teknősei - kifosztott fészkek, bizonytalan jövő
- Túzok vagy pénz? – a kanári hubára végnapjai
- A legritkább hazai harkály
- Madárlesen Szingapúrban
- Szemadám György állatvilága
- Nutrianézőben Dél-Szlovákiában – az állati inváziók és hatásaik – 2.
- Először Európában – a fehérkoronás rigó sikeres tenyésztése
- Hírcsokor a Magyar Természettudományi Múzeumból
- Hírdzsungel • Hírek a Budapesti Állatkertből • Könyvespolc
Archív kiadvány PDF formátumban: allatvilag-2017-5.pdf
Az esőerdők ékszerei
A terráriumok színpompás kétéltűi a nyílméregbékák.
A hobbiállattartók egyik nagy vágya, hogy otthonukban, egy trópusi terráriumban néhány ilyen varázslatos színű békát tartsanak. Ezeknek a békáknak már szinte mindegyik faja fogságban, mesterséges körülmények között szaporított. Felnevelésük nem okoz különösebb gondot, mivel a megfelelő ellátásukhoz már könnyen beszerezhető a változatos táplálék. Cikkünk szerzője, Fehér Tamás azonban nem csupán a nyílméregbékák otthoni tartásához ad hasznos tanácsokat, hanem egyúttal bemutatja azt is, miként élnek a természetben e kétéltűek.
Segítség a vadállatoknak
Sándor István cikke
Bárkivel előfordulhat, hogy elárvult – netán annak gondolt – vagy sérült madárfiókát, vagy éppen sünt, mókust talál. Mi a teendő ilyen esetben? A legfontosabb, hogy meggyőződjünk arról, valóban árva állatra leltünk-e? A földön megbúvó rigófióka, fehérpettyes őzgida például nem árva. Ám ha valóban magára hagyott vagy sérült állattal van dolgunk, hogyan fogjuk meg, hová tegyük, és mivel etessük védencünket? És hová vihetjük, hogy hozzáértő kezekbe kerüljön? E kérdésekre ad választ ez az írás.
A patkányok visszatérnek
A vándorpatkányt sokan a legádázabb ellenségünknek tekintik...
Minden ehetőt megrágnak, megesznek, kárt okoznak, betegségeket terjesztenek, és sokan még a puszta látványuktól is rosszul lesznek. Pedig a patkány nem csak ellenség! Neki köszönhető a középkori pestisjárvány megfékezése, ugyanis elűzte a betegségért felelős bolhákat hordozó, kisebb házi patkányt. Emellett sok-sok millió laborpatkány áldozta és áldozza fel az életét az emberért, mivel nélküle nem volnának gyógyszerkísérletek. S bizony sokak számára e hallatlanul értelmes rágcsáló a legkedvesebb házi kedvenc. Ahogy a cikk szerzője, Mirtse Áron fogalmaz, néha a legnagyobb ellenségből lesz a legjobb barát.
Tüskevár teknősei
Kifosztott fészkek, bizonytalan jövő...
Amikor Fekete István megírta a Tüskevárt, a Kis-Balatonban még – kis túlzással – hemzsegtek a mocsári teknősök. Ma azonban komoly veszély leselkedik rájuk, a nőstények tojásaikat kénytelenek olyan helyre rakni, ahol azok a ragadozók könnyű prédái lehetnek. Más szóval csökken a teknős-utánpótlás. Ennek fő oka, hogy a túlburjánzott növényzet megakadályozza a teknősöket abban, hogy megfelelő napos helyen kaparják ki fészkeiket. A megoldás nem várathat sokáig magára, Kovács Tibor azokat a lépéseket elemzi, amelyeket sürgősen meg kell tennünk hazánk egyetlen őshonos teknősfaja megmentéséért.
