Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

Hírek itthonról és a nagyvilágból


Letölthető a magazin 2017. évi 1. száma! - Állatvilág magazin

Letölthető a magazin 2017. évi 1. száma!

2017. január-február, IV. évfolyam 1. szám

A teljes magazin letölthető az [Archívum]-ból, vagy egyszerűen innen:
  allatvilag-2017-1.pdf

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Bushmeat

Forrás: www.nytimes.com

A bushmeat (bozóthús) fogyasztása a világon sokfelé a kulturális identitás része. Brazil-Amazóniában 15 millió, Közép-Afrikában 579 millió állatot ölnek meg évente az egyre modernebb fegyverekkel pufogtató (orv)vadászok. Egy tanulmány szerint 301 emlősfaj – köztük a bonobó és a keleti síkvidéki gorilla – fennmaradását épp a bozóthús-kereskedelem teszi kétségessé, ahogy a kouprey, a Mayr-kúszókenguru és több kubai kúszópatkányfaj kihalása is a túlzott vadászat számlájára írható. A bushmeat fogyasztása ugyanakkor kényszerűség is, hisz a lakosság másból nem tudja fedezni fehérjeszükségletét. A kereskedelem által leginkább érintett fajok háztáji tenyésztése lehetetlen vagy minimum gazdaságtalan, ezért egyéb alternatívára van szükség. A 8000 éves múltra visszatekintő baromfitartásnak nincsenek nagy hagyományai Afrikában, több természetvédő szervezet most mégis azt szorgalmazza, hogy az egyes országok kormányai – indiai példára – örvendeztessék meg jó minőségű, a betegségekkel szemben ellenálló olcsó naposcsibékkel a rászorulókat. Ha emellett még a törvényeket is szigorúbban betartatják, elkerülhető lehet a totális katasztrófa.

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Tatárantilopok tömeges pusztulása

Forrás: wcs.org

A tatárantilopok (Saiga tatarica) tömeges pusztulását először valamilyen mérgezésre vagy radioaktív sugárzásra vezették vissza a természetvédők, ám azóta kiderült, hogy a kiskérődzők pestise (peste des petits ruminants, PPR) néven ismert vírusfertőzés áll a háttérben. 2016 decembere óta a teljes populáció több mint egynegyede – megközelítőleg négyezer példány – hullott el. Ez a nagyarányú és hirtelen állománycsökkenés nemcsak a faj fennmaradását teszi kétségessé, de az ökoszisztéma szintjén is érezteti majd hatásait. Sőt, ha a PPR esetlegesen a szibériai kőszáli kecskékre és az argali juhokra is átterjed, a ritka hópárducok egyszerűen éhen fognak halni. A Wildlife Conservation Society által delegált gyors reagálású egység dolga, hogy biológiai mintákat vegyen a jobblétre szenderült szajgákból, felboncolja a friss tetemeket, s meghatározza, melyik ivar és korosztály a leginkább érintett, majd az eredmények ismeretében kidolgozzon egy krízistervet. Alapprobléma, hogy a klinikai tünetek ellen ugyan lehet védekezni a keleti marhavész elleni vakcinával, de az oltott állatok így is vírushordozókká válhatnak.

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Tudományos mérföldkő

A barlangi vakgőte (Proteus anguinus) Fotó: Dušan Jelić

A Magyar Természettudományi Múzeum kutatói nemzetközi együttműködés keretében különlegesen érzékeny módszert fejlesztettek ki, amely barlangokból gyűjtött vízmintákból is képes kimutatni a barlangi vakgőte (Proteus anguinus) jelenlétét. A barlangi vakgőte Európa egyetlen barlangi életmódot folytató gerinces faja, kizárólag a Dinári-hegység alatt húzódó barlangrendszerben él. Ezt a szigorú védelem alatt álló gőtefajt hosszú élete (száz évnél is tovább élhet), különös életmódja, pigmenthiányos bőre, visszafejlődött szeme miatt már régóta intenzíven kutatják. Gátat szab azonban a faj védelmének, hogy nem ismert, pontosan mely barlangokban él, és hol húzódik elterjedésének határa. A vizsgálat azon alapul, hogy az állat DNS-molekulái oldott állapotban a vízbe kerülnek, így ha a barlangból kifolyó vízből merített mintát megfelelően steril körülmények között, laboratóriumban elemzik, akkor kimutatható belőle a faj jelenléte.

(Forrás: Dr. Vörös Judit MTM)

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás