Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba.
További információ itt!
Az aktuális szám tartalmából:
• Hírek a nagyvilágból
• Nemzeti parkok a szemléletváltás küszöbén
• "Mégiscsak Afrika ez" - Dél-afrikai impressziók I.
• Okinavai barlanglátogatás
• Patagónia élővilága
• Hová tűnt a nyöszörgő mimők? - egzotikus állatneveink eredetéről
• gróf Lázár Kálmán - tisztelgés a tudós előtt
• Vissza a természetbe - természetvédelmi mentőhelyek
• Első számú kedvenc - a szakállas agáma
• Egy szelet Pásztó-puszta
• A havasok papagája - kea
• Hírek a Budapesti Állatkertből
• Ajánlók
Archív kiadvány PDF formátumban:
„Mégiscsak Afrika ez”
Dél-afrikai impressziók I. - Szemadám György
Amikor 16 órás éjszakai utazás után a tavaszból az őszbe érkeztünk, s beültünk a szafarivezetőnk, Remo mikrobuszába, bizony kissé törődöttek voltunk, s rám különösen deprimálóan hatott Johannesburg látványa és forgalmi dugói. Délkeleti irányba haladtunk, s több száz kilométert kellett megtennünk, hogy első állomáshelyünkre – a Royal Natal National Parkba – érkezzünk. Már órák óta haladtunk az autópályán, s egyre csak azt kérdeztem magamtól: „Hol van Afrika?”...
Hová tűnt a nyöszörgő mimők?
Egzotikus állatneveink eredetéről - Prof. Dr. Persányi Miklós
...Egy-egy állatfajnak nemritkán akár több tucat neve lehetett, például a búbos bankának 52-féle magyar nevét használták. Nem volt sokkal egyszerűbb a helyzet a rengeteg új egzotikus (trópusi, tengeri) állattal, amelyekre a magyar nyelv nem ismert kifejezést még a 19. század derekán sem, vagy ha volt is, azt nem tekintették általánosan elfogadottnak. Persze olyan egzotikus állatnevek is akadtak, amelyeket évszázadok óta használtak. Például az elefánt, az orrszarvú, a strucc vagy akár a cet, a bálna régen rögzült nevek, pedig aligha élt bármelyik a magyarsággal együtt akár a Kárpát-medencében, akár valamelyik őshazában...
Védeni a védhetőt!
Nemzeti parkok a szemléletváltás küszöbén - Mirtse Áron
Ha a nemzeti park mint intézmény alapötlete nem a hazafias büszkeségéről ismert Amerikai Egyesült Államokban születik meg, talán ma másként hívnák a természet megőrzésének e fellegvárait. A világ első nemzeti parkja azonban az USA területén született meg, 1872-ben. A Yellowstone Park elsősorban földtani látványosságaival vívta ki az emberek csodálatát, de a vadonélő állatvilágnak is menedékévé vált. A „nemzeti” jelző pedig nem csupán annyit jelent, hogy ezeket a kincseket az ország egész lakossága a magáénak tekintheti, hanem utal arra is, hogy ezen intézmények feladatkörébe tartozhat a természeti értékek mellett a történelmi helyszínek, épületek megőrzése is. Nem árt azonban tudni...
A havasok papagája
Dr. Hangay György
A világ egyetlen alpesi papagája Új-Zéland Déli-szigetének nyugati részén, a télen-nyáron zimankós hegyvidéken honos. A magas régiókat is kedveli, ahol már csak kisebb cserjék, mohák és zuzmók találhatók, emellett az alacsonyabb fekvésű déli bükkösökben (Nothofagus) él és fészkel. Még egy rövid turistaút alkalmával is gyakran találkozhat ezzel a szép és rendkívül érdekes madárral az oda látogató. Az is, aki nem érdeklődik különösebben a madarak iránt, mert a keákat bizony nagyon is érdeklik az emberek, mondhatni, keresik a társaságunkat...
Okinavai barlanglátogatás
Dr. Korsós Zoltán
Okinava szigete a távol-keleti Riukiu-szigetlánc legnagyobbika, mintegy 120 kilométer hosszan nyúlik el a Kelet-kínai-tenger és a Csendes-óceán között. A II. világháború hírhedt, három hónapig tartó okinavai csatájában a sziget földrajza szinte teljesen megváltozott: a folyamatos bombázás hegyeket tüntetett el, folyók medrét változtatta meg. A korallmészkőbe ágyazott barlangok azonban megmaradtak, és menedékül szolgáltak embernek, állatnak egyaránt...
Patagónia élővilága
Főzy István
Manapság a Csendes- és az Atlanti-óceán közötti hatalmas területnek azt a részét nevezik Patagóniának, amely a Neuquén és a Colorado folyóktól délre fekszik. Szélfútta síkságain és hegyvidékein Argentína és Chile osztoznak, körülbelül 3:1 arányban. Ezen a hazánknál hozzávetőleg tízszer nagyobb területen kevesebb, mint kétmillió ember él. Az argentin oldalon több a város, ott az átlagos népsűrűség 2 fő/km
2. A chilei rész még ritkábban lakott, itt minden emberre nagyjából 1 km
2 jut...