2015. január-február, II. évfolyam 1. szám
Az aktuális szám tartalmából:
• Majmok a hóban – látogatás a japán makákók birodalmában
• Ez is, az is a makákókról
• Egy nagyra nőtt kismacska , a ködfoltos párduc
• A remény rabjai – egy orrszarvúfaj pusztulása
• Megbélyegzett állatok
• Soklábúak lenyűgözően színes és változatos világa
• Mindenki madarai, a díszpintyek
• 2015-ben ismét az év madara lett: a búbos banka
• Ragadozók – kicsit másképp
• Uráli baglyok a Börzsönyben
• Pitonok, kobrák és társaik
• Akárcsak Ausztráliában I. – Erszényesek és társaik a Budapesti Állatkertben
• Hírcsokor a Budapesti Állatkertből, a Magyar Természettudományi Múzeumból és a nagyvilágból
• Könyv- és programajánló
• Majmok a hóban – látogatás a japán makákók birodalmában
• Ez is, az is a makákókról
• Egy nagyra nőtt kismacska , a ködfoltos párduc
• A remény rabjai – egy orrszarvúfaj pusztulása
• Megbélyegzett állatok
• Soklábúak lenyűgözően színes és változatos világa
• Mindenki madarai, a díszpintyek
• 2015-ben ismét az év madara lett: a búbos banka
• Ragadozók – kicsit másképp
• Uráli baglyok a Börzsönyben
• Pitonok, kobrák és társaik
• Akárcsak Ausztráliában I. – Erszényesek és társaik a Budapesti Állatkertben
• Hírcsokor a Budapesti Állatkertből, a Magyar Természettudományi Múzeumból és a nagyvilágból
• Könyv- és programajánló
Archív kiadvány PDF formátumban:
Egy nagyra nőtt kismacska
Buzás Balázs
...Ösztönösen odakaptam, majd lassan, leguggolva próbáltam lefejteni a fejemet szorosan átölelő, közel tízkilós állatot. Ekkor ismerhettem meg igazán e zömmel fán élő ragadozó igazi énjét. Fejemet – a nagymacskáktól eltérő módon – nem labdának tekintette, hanem óvatosan, karmait nem használva ölelte, mint egy majom, miközben hosszú farkát a levegőben lobogtatva egyensúlyozott...
Majmok a hóban
Dr. Korsós Zoltán
...Valószínűleg egy hasonlóan okos, talán „zseni” makákó volt az, amelyik évtizedekkel ezelőtt elsőként fölfedezte, hogy a fagyos télben milyen kellemes a természetes, gőzölgő termálvízben megmelegedni. Azóta, mihelyt leesik a hó, a naganói majmok elindulnak, leereszkednek magashegyi nyári szálláshelyükről a hőforrás felé, s a tavaszi hóolvadásig egész csapatukkal leköltöznek a medencék mellé...
Soklábúak
Dr. Korsós Zoltán
...Az ikerszelvényesek mind testalakban, mind életmódjukban fölöttébb változatosak. Tizenhat rendjüket tartjuk nyilván − a „rend” mint rendszertani kategória akkora különbségeket jelent, amekkorák például az emlősök osztályában a ragadozók (Carnivora, pl. kutyák, medvék, macskák) és a rovarevők (Soricomorpha, vakondok, cickányok) rendjei között vannak. Az ikerszelvényesek roppant archaikus élőlények, minden bizonnyal hozzájuk hasonlóak voltak az első szárazföldi állatok. Az Arthropleura nevű ősi ikerszelvényes 500 millió évvel ezelőtt élt, mérete a 2 métert is meghaladta, s egyaránt jól mozgott a vízben és a szárazföldön...
Egy orrszarvúfaj pusztulása
Dr. Liptovszky Mátyás
Suci nem volt különösebben szép leány. Alkata vaskos, ritkás vörös „haja” mindig zilált, és ráncai is előtűntek, holott még középkorúnak sem mondhattuk volna. Gyászjelentése rövid lett: március 30-án, vasárnap, ápolói és orvosai körében hunyt el otthonában, a Cincinnati Állat- és Növénykertben. Suci szumátrai orrszarvú volt, fajának utolsó fogságban tartott nősténye Ázsián kívül. A remény jelképe – ahogy a születése körül bábáskodó Terri Roth nevezte...
Megbélyegzett állatok
Dr. Vojnits András
...Az elektronika fejlődésével megjelentek a miniatűr rádióadóval fölszerelt madarak és emlősök. A rádiójeleket telepített vagy mozgó lokátorok fogják, s így tudomást szerezhetünk az állat minden lépéséről, illetve szárnycsapásáról. Maguk a kis szerkezetek évekig képesek működni, leginkább az akkumulátor szorul időnkénti cserére. A rádiós nyakörv elhelyezése nemritkán kalandos, és nem is teljesen veszélytelen vállalkozás. ...A rovarok egyedi jelzése számokkal történik. Leggyakrabban alkoholos tollal írják őket, vagy olyan kerek kis korongokat ragasztanak föl, melyekkel a méhészek a méhkirálynőket jelölik...
Mindenki madarai - A díszpintyek
Dr. Tóth Zsigmond
...Tény, ami tény: mi, európaiak alaposan megkéstünk e nemes hobbi művelésével, hiszen nálunk először az Afrikából származó szalagpintyet tudták sikeresen szaporítani 1790-ben. Igaz, az ezt követő évtizedekben igencsak fellendült kontinensünkön a madártartás, s a pintyfélék és papagájok mellett különböző, addig nem látott díszpintyek is szép számmal érkeztek hozzánk a távoli földrészekről. Ám egészen a II. világháborúig a kalitkamadarak közül főként a papagájokat és a klasszikus pintyféléket tartották....
Uráli baglyok a Börzsönyben
Selmeczi Kovács Ádám
Ez év márciusában komoly erőkkel vizsgáltuk végig a ládákat, de szinte mindenütt macskabaglyok ültek a tojásokon. Mátéfy Szabolcs tagtársunkra azonban – a Börzsöny egyik legnehezebben hozzáférhető részén – egy sárga csőrű, nagy fejű madár nézett vissza a kihelyezett odú tükréből! Néhány nappal később egy másik, szintén idős bükkösben lévő odúnál én is megtapasztalhattam, milyen élmény rátalálni a csodálatos uráli bagolyra…
Ragadozók – kicsit másképp
Kovács Ágnes
A leggyakoribb ragadozó madarakkal ősszel már mindenki megismerkedhetett az Állatvilág magazin egy korábbi számában. Vágómadárfélékről és sólymokról volt szó, amelyek rendszertanilag is valódi ragadozónak számítanak. A madarak világát azonban számos olyan faj is képviseli, melyek nem a sasok, ölyvek, vércsék közvetlen rokonai, ám életmódjukban, testfelépítésükben mégis a vadászathoz alkalmazkodtak, s az evolúció során egyedi tulajdonságokra, stratégiákra tettek szert.
Történelem erszénnyel
Dr. Hangay György – Hanga Zoltán
Az erszényesek tartása és szaporítása a Fővárosi Állat- és Növénykertben komoly múltra tekint vissza. Egy Derby-kengurut már 1866. augusztus 9-én, a megnyitás napján láthatott a pesti közönség, s még ugyanebben az évben egy Bennett-kenguruval is gyarapodott az állatállomány. A 19. században az erszényesek fő bemutatási helye a „Kenguruh-rét” volt, mely a mai gazdasági udvar környékén helyezkedett el...
2015-ben ismét az év madara lett: a búbos banka
Dr. Bankovics Attila
...Kedvelt élőhelye volt a kiskunsági Homokhátság tanyavilága, ahol jóformán minden tanyának megvolt a maga bankapárja, mely a következő tavaszon visszatért oda, akárcsak az istálló füstifecskéi. E területeken a tejelő szarvasmarhák számának „mesterséges csökkentésére” épp a 90-es évek elején került sor. A gazdák tanya körül kikötve legeltetett, azaz szétszórtan tartott tehénállományának nagyarányú „kivágása” jócskán hozzájárult a tanyai életmód ellehetetlenüléséhez. A lakhelyek elnéptelenedtek. Mint megfigyeltük, kiüresedett, lakatlan tanya tetőzetébe vagy padlására nem költözött be a búbos banka sem...
