Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

2022. március-április, IX. évfolyam 2. szám


Megjelent a magazin
2022. március-áprilisi száma!

Magazinunk most is sok érdekességgel szolgál. Az aktuális szám tartalmából:
  • Állatparadicsom Mexikóban – Dr. Bankovics Attila írása
  • Az év hüllője – a homoki gyík – Péntek Attila László írása
  • Az alkalmazkodás mesterei – Selmeczi Kovács Ádám írása
  • A valódi ezerlábú – Dr. Korsós Zoltán írása
  • Kell-e nekünk Bogong-bagolylepke? – Dr. Hangay György írása
  • Paradicsommadarak hazájában – Kókay Szabolcs írása
  • “Kegyes volt hozzám a gondviselés” – Kovács Zsolt írása
  • Állatseregletek a hajdani Pest-Budán – Hanga Zoltán írása
  • Táplálékuk hal és kajmán – Betlehem Ildikó írása
  • A fekete rigótól a fali gyíkig – Fuchs Adrienn írása
  • Egy törpe terráriumlakó – Fehér Tamás írása
  • “Rongybabamacskát a díványra!” – Dr. Tóth Zsigmond írása
  • A csíkos csicsörke – Varga Sándor írása
  • Állandó rovataink:
    Hírek a Budapesti Állatkertből, Hírdzsungel, Nemzetközi Zoo Híradó, Hazai Hírek, Ajánló

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben

PDF

Archív kiadvány PDF formátumban: allatvilag-2022-2.pdf


Állatparadicsom Mexikóban

Dr. Bankovics Attila írása

Keveset hallunk Mexikó természetvédelmi területeiről, pedig Latin-Amerika legészakibb állama bővelkedik védett területekben. Ezek egyik leghíresebbike a Yukatán félsziget északi részén található Ria Lagartos Bio-Rezervátum, melynek madárvilága különösen gazdag. A Mexikói öböl déli partja mentén elhelyezkedő rezervátum legfontosabb élőhelyei a tengerparti és tengermelléki mangrove erdők, de más szemszögből hasonló fontosságúak a part menti lagúnák, a kisebb-nagyobb édesvizű tavak, valamint a kiterjedt sólepárlók, melyek a karibi flamingó tömegeinek nyújtanak táplálkozó helyet, s ugyanakkor a vonuló partimadaraknak jelentenek fontos pihenőállomást.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Az alkalmazkodás mesterei

Selmeczi Kovács Ádám írása

A sirályok a madárvilág igen széles körben elterjedt, közismert képviselői. Alkalmazkodóképességük kivételes; bár mindenütt a vízhez, a vizes élőhelyekhez kötődnek, ezek elhelyezkedését tekintve nem válogatósak: ugyanúgy megtalálhatók a forró égtájakon, mint a zord sarkvidéki területeken. A világ több mint 50 sirályfaja közül az európai faunaterületen 35 fordul elő. Ezek között egyaránt találunk bennszülötteket, széles körben elterjedt (akár kozmopolita) fajokat és unikális ritkaságokat. Hazánkban 20 fajukat ismerjük; nem számolva most a korábban szintén sirályfélékhez sorolt, ma már külön családba – a csérfélékhez – tartozó rokonságot, azaz a cséreket és szerkőket. A sirályok életmenetéből fakadóan igen nagy sokféleség jellemző, értve ezt úgy a méretre, mint a tollazati változatosságra. E madarak jellemzően a csoportos életmódot választják, ami egyaránt vonatkozik a fészkelésre (amely több – vagy akár sok – pár összeállása miatt leginkább telepesnek mondható) és a vonulásra, kóborlásra.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Paradicsommadarak hazájában

Kókay Szabolcs írása

“A 2014-es Pápua Új-Guineai tanulmányutam után öt évvel ismét lehetőségem nyílt eljutni a szigetre. Az Új-Guinea madarait bemutató határozókönyv (melyhez korábban illusztrációkat készítettem) szerzőjének, Thane Pratt-nek szervezésében, 2019 júniusában egy hat fős amerikai madarászcsoporthoz csatlakozva bejártam az Indonéziához tartozó nyugati részt, Pápua és Nyugat-Pápua tartományt. A Birdtour Asia szervezésében, egy spanyol vezetővel, Carlos N. Bocos-szal, kifejezetten a lehető legtöbb madárfaj megfigyelését tűztük ki célul. Én ismét csak a paradicsommadarakra helyeztem a hangsúlyt, és a csoporttól többször leszakadva próbáltam a lehető legtöbb esélyt megadni, hogy minél jobban megfigyelhessem őket. Összesen 23 fajhoz volt szerencsém a három hét alatt. Mivel a nászidőszak közepén jártunk, többeknek a jellegzetes táncát is sikerült megcsodálnom.” – kezdi cikkét a szerző

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Állatseregletek a hajdani Pest-Budán

Hanga Zoltán írása

Már a XVIII. században is léteztek Európában olyan utazó menazsériák, amelyek városról városra járva mutatták be távoli tájak különleges állatait az egzotikumra éhes közönségnek. Kezdetben persze alig volt bennük néhány állat, sőt, az is megesett, hogy egyetlen, nagy érdeklődésre számot tartó „csudaállat” bemutatása volt az attrakció. A későbbiekben azonban, a beszerzési lehetőségek bővülésével, meg az egyre tőkeerősebbé váló mutatványos vállalkozók anyagi erejének gyarapodása folytán egy-egy állatseregletben akár száznál is több állatot csodálhatott meg a publikum.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Táplálékuk hal és kajmán

Betlehem Ildikó írása

A közép-brazíliai Pantanalban a máshol szárazföldi emlősökkel táplálkozó jaguárok étrendje a nagymacskák között egyedülálló módon  elsősorban halakból és kajmánokból áll. Olyan bőséges zsákmány áll az állatok rendelkezésére, hogy a Taiamã természetvédelmi terület a jaguárok  legnagyobb ismert  sűrűségét tartja fenn: 12,4 állat jut száz négyzetkilométerre! Ez majdnem háromszorosa a következő legmagasabb, máshol becsült értéknek. A rezervátum folyóinak vízszintje csak kismértékben ingadozik, s ez lehetővé teszi a jaguárok számára, hogy a nedves és száraz évszakokban is a területen éljenek.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben